1.Hogyan határozom meg a címke méreteit?

A következő információkat kell tudnunk a méret megállapításához:

A címkét mekkora felületre kívánjuk felhelyezni?
A címkén milyen mennyiségű adatot akarunk feltüntetni?
A nyomtatónk milyen méretű címkét tud kezelni?

Amennyiben ezeknél a paramétereknél szüksége van segítségre, akkor a nyomtató pontos típusának birtokában keressen bennünket, örömmel segítünk!

Az 1. ábra alapján határozzuk meg a címkékhez kapcsolódó méreteket:

W = címke szélessége
H = címke magassága - más néven futásirány
S = A címkék közötti távolság a GAP. A leszállított tekercseken ez a távolság mindig úgy van beállítva, hogy az etikett nyomtatók, illetve címkézőgépek számára pozicionáláskor értelmezhető legyen.
X = A teljes tekercsszélesség mérete

A gyártás előtt fontos eldönteni, hogy hány pályaszámmal készüljön a tekercs(lásd: 2/a, b, c rajzok). Az optimális pályaszámot a nyomtatott tekercsek felhasználási módja és az eszközök maximális nyomtatási szélessége határozza meg.

2. Mik a Címke Tekercs paraméterei?

Fontos adatok a tekercseknél:

I = belső átmérő

O = maximális tekercsátmérő

3. Hogyan tudom kiválasztani a címke alapanyagát?

Thermo Transzfer: Száraz, normál hőmérsékleti körülményekhez Direkt termál eljárással (festékszalag nélkül) nyomtatható címkét javaslunk. Ebben a kategóriában a Termo Prémium illetve a Termo Top típusok képviselik a legjobb minőséget, melyek bevonatuknak köszönhetően fokozottan ellenállnak a nedvességnek, hőnek, és súrlódásnak.

Előnyei:

jó nyomatminőség - a legalacsonyabb előállítási költség
olcsó, mivel nem szükséges festékszalag a nyomtatáshoz
könnyen és egyszerűen kezelhető, nyomtatható

Hátrányai:

a címke alapanyaga nem bírja a közvetlen napot, hőt, vagy súrlódást. Egyéb külső behatás hatására elszíneződhetnek.
ezek a címkék kevésbé időtállóak, minőségüket normál raktári, irodai címkézés mellett 1-3 évig megőrzik

Thermo transzfer címke alkalmazási területek:

Termékleírás feltüntetése
Vonalkód jelölése
Nagy mennyiségű címkézés esetén normál raktári felhasználásra
Boríték címkézés, postai címkézés
Gyártási folyamatkövetés-vonalkódos alkatrészjelölés
Laboratóriumi címkézés
Logisztikai címkézés
Raklap azonosítás címkével
Rövid távú címkézési feladatok (küldemény címkézés)
Hűtőházi címkézés, Fagyasztott termékek címkézése (Thermo-Top alapanyag esetén, hűtőházi ragasztóval)

Thermo transzfer címke típusai:

Thermo-ECO
Thermo-SEMI
Thermo-TOP

4. Mit kell tudni a papír alapanyagú címkéről?

Thermo-transzfer eljárással , -vagyis festékszalag szükséges hozzá- nyomtatható címkék. Alapvetően száraz körülmények között használatosak, ellenállnak a súrlódásnak, a tűző napnak. Az információkat több éven keresztül megőrzik.

Előnye:

a legolcsóbb címke alapanyag
jó nyomatminőség - alacsony előállítási költség
széles hőmérsékleti tartományban használható címke
normál körülmények között több éven keresztül megőrizi a rá nyomtatott információkat

Hátránya:

a címkenyomtatásához festékszalag (wax, wax/resin, near-edge) szükséges
kb 20-25%-al magasabb a nyomtatás költsége, mint a thermo alapanyagnál

Alkalmazási terület:

termékleírás feltüntetése címkével
dokumentumkezelés etikettel
gyűjtőpontok címkézése
hosszabb távú raktározási címkék
nagy mennyiségű címkézési feladat esetén
boríték, postai címkézés
irodai címkézés
termékcímke
logisztikai jelölő címke
raklap címkézés

Típusai: matt, félfényes, fényes

5. Mit kell tudni a Műanyag címkékről?

Különleges vagy szélsőséges igénybevételnek kitett címkék gyártásához használatos. Kitűnő tulajdonsága, hogy nedvességgel, vegyi anyagokkal, mechanikai igénybevétellel és szélsőséges hőmérséklettel szemben is igen ellenálló. Igazi tartós címke kiváló nyomattal, kül- és beltéri alkalmazásra egyaránt. Alkalmazása elterjedt az elektronikai, autóipari és vegyipari területeken is.

Előnye:

kiváló nyomatminőségű címke
ellenáll az extrém igénybevételnek
kültéren is használható
UV fényálló, valamint a nedvesség sem tesz bennük kárt

Hátránya:

nyomtatásához festékszalag (resin) szükséges
az alapanyag és a festékszalag drágább, mint a papír címkénél
magasabb a nyomtatás költsége

Alkalmazási terület:

elektronikai termékek címkézése
jármű alkatrészek címkézése
vegyipari címkézés
termékleírások feltüntetése etiketten
termékcímkézés extrém helyzetekre
tárhely vonalkódok címkézése
alkatrész címkézés

Típusai: PE, PP, PVC, PET

6. Milyen kritérium alapján válasszunk címke ragasztó felületet?

Felhasználási területenként változóak az igények, ezért csak pár fajtát sorolunk fel:

Fagyasztást tűrő címkék vagy fagyott felületre ragasztható címkék
Többször visszaszedhető feliratok, címkék
Roncsolás nélkül nem eltávolítható biztonsági címkék
Eltávolítás után nyomot hagyó biztonsági, vagy garancia címkék
Hosszú távon is vízálló feliratok címkék

A címke ragasztó felületei:

A gumi bázisú címke ragasztóanyagok főleg a rövid távú címkézési feladatokban és normál hőmérsékleti viszonyok között nyújtanak megbízható megoldást.

Az akrilbázisú címke ragasztók a hosszútávú illetve extrém hőmérsékleti viszonyok között szerepelnek jól.

Általános célú, permanens ragasztó: Ez a legelterjedtebb általános címkézési feladatokra szánt ragasztó. Beltéri alkalmazásokban sima felületekre ad megfelelő ragasztást. Legolcsóbb és legnagyobb tömegben előállított címkék ragasztóanyaga.

Erős tapadású, tartós ragasztó: Megbízható ragasztást biztosít kültéri alkalmazásokban is, akár 15-20 évig is biztosítja a címke rögzítését a felületen. Nehéz eltávolítani és nyomot is hagy a felületen.

Eltávolítható,visszaszedhető ragasztó: Felragasztás után biztos tapadást garantál, ugyanakkor könnyen és nyom nélkül eltávolítható a felületről. Leggyakrabban üvegtáblák, ablakok valamint bútorlapok gyártásközi és termék jelölő címkézésére használják. Azonban a kereskedelmi áruk esetében is gyakori.

Magas és alacsony (mély hűthető) hőmérsékletet tűrő címke ragasztó: Szélsőséges hőmérsékletet tűrő ragasztó anyag, melyet jellemzően hűtőházi, mirelit termékek jelölésére használnak. A magas hőmérsékletnek megfelelő ragasztók a kohászatban, porfestéssel, szinterezéssel, vagy más hőkezeléssel gyártott termékek jelölésére használható.

Vízzel lemosható címke ragasztó: A címke eltávolítása áztatással lehetséges, illetve a hátramaradt ragasztó vízzel könnyedén lemosható. Elsősorban edények, kerámiák, üvegtermékek címkézésére használható, ahol a termék használhatóságát/esztétikai értékét befolyásolná a címke.

7.Hogyan kell a címke tekercselés irányát meghatározni?

Előnyomott címke gyártásánál a következő tekercselési módok és irányok közül választhat. A betű iránya az előnyomott grafika irányát mutatja:

Címkézési Előírások Magyarországon

Mosószerek, tisztítószerek, vegyi anyagok, műtrágyák, növényvédő szerek, aeroszolok címkézési előírásai

A CLP (GHS) SZERINTI CÍMKÉZÉS KÖVETELMÉNYEI AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE (2008. DECEMBER 16.) AZ ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK OSZTÁLYOZÁSÁRÓL, CÍMKÉZÉSÉRŐL ÉS CSOMAGOLÁSÁRÓL, A 67/548/EGK ÉS AZ 1999/45/EK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL,VALAMINT AZ 1907/2006/EK RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

A címke tartalma:

A veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett anyagot vagy keveréket a következő elemekkel rendelkező címkével kell ellátni:

a) a szállító(k) neve, címe és telefonszáma;

b) a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége, kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel;

c) a 18. cikkben meghatározott termékazonosítók;

d) adott esetben a 19. cikk szerinti, veszélyt jelző piktogramok;

e) adott esetben a 20. cikk szerinti figyelmeztetések;

f) adott esetben a 21. cikk szerinti figyelmeztető mondatok;

g) adott esetben a 22. cikk szerinti, megfelelő óvintézkedésre vonatkozó mondatok;

h) adott esetben a 25. cikk szerinti kiegészítő információs mező.

A címkét azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) kell megfogalmazni, amely(ek)ben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák, kivéve, ha az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik (rendelkeznek).

A szállítók a tagállamok által megkövetelteknél több nyelvet is használhatnak címkéiken, feltéve, hogy valamennyi felhasznált nyelven ugyanazon adatokat tüntetik fel.

Termékazonosítók(18.cikk)

(1) A címkének olyan részletes információkat (a továbbiakban: termékazonosítók) kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik az anyag vagy keverék azonosítását. Az anyag vagy keverék azonosításához használt kifejezésnek ugyanannak kell lennie, mint amely az 1 907/2006/EK rendelet 31. cikke szerint készített biztonsági adatlapon (a továbbiakban: biztonsági adatlap) szerepel, e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül.

(2) Egy anyag termékazonosítója legalább a következőkből áll:

a) ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, az ott megadott név és azonosító szám;

b) ha az anyag nem szerepel a VI. melléklet 3. részében, de megjelenik az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor az ott megadott név és azonosító szám;

c) ha az anyag nem szerepel sem a VI. melléklet 3. részében, sem az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor a CAS által adott szám (a továbbiakban: CAS-szám) az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC–International Union of Pure and Applied Chemistry) által gondozott nevezéktanban (a továbbiakban: IUPAC-nómenklatúra) meghatározott névvel együtt, vagy a CAS-szám egy másik nemzetközi kémiai névvel (nevekkel) együtt; vagy

d) ha a CAS-szám nem áll rendelkezésre, az IUPAC-nómenklatúrában meghatározott név, vagy egy másik nemzetközi kémiai név (nevek).

Ha az IUPAC-nómenklatúrában szereplő név meghaladja a 100 karaktert, valamely, az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1.2 szakaszában említett másik név (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) is használható, feltéve, hogy a 40. cikk szerinti bejelentés tartalmazza mind az IUPAC-nómenklatúrában szereplő nevet, mind az alkalmazott másik nevet.

(3) Egy keverék termékazonosítójának tartalmaznia kell mindkét alábbi információt:

a) a keverék kereskedelmi neve vagy a megnevezése;

b) a keverékben lévő valamennyi olyan anyag megnevezése, amely hozzájárul a keverék veszélyességének az akut toxicitás, bőrmarás vagy súlyos szemkárosodás, a csírasejt-mutagenitás, rákkeltő hatás, reprodukciós toxicitás, a légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció, a célszervi toxicitás (STOT), vagy az aspirációs veszély szempontjából való meghatározásához.

Ha a b) pontban említett esetben ez a követelmény több kémiai név megadását jelentené, elegendő legfeljebb négy kémiai nevet megadni, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának érzékeltetéséhez négynél több név magadása szükséges.

A kiválasztott kémiai neveknek azonosítaniuk kell az osztályozást és a megfelelő figyelmeztető mondat kiválasztását indokoló fő egészségi veszélyekért elsősorban felelős anyagokat.

A veszélyt jelző piktogramok alkalmazása (19.cikk)

(1) A címkének tartalmaznia kell a vonatkozó, veszélyt jelző piktogramo(ka)t, mely(ek) célja az adott veszéllyel kapcsolatos egyedi nformáció közlése.

(2) A 33. cikkre is figyelemmel, a veszélyt jelző piktogramoknak meg kell felelniük az I. melléklet 1.2.1. szakaszában és az V.mellékletben előírt követelményeknek.

(3) Az egyes osztályozásokra vonatkozó, veszélyt jelző piktogramot az I. mellékletben szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazótáblázatok határozzák meg.

Elsőbbségi elvek a veszélyt jelentő piktogrammok esetében (26.cikk)

(1) Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több veszélyt jelző piktogramot eredményezne a címkén, az alábbi elsőbbségi elveket kell alkalmazni a veszélyt jelző kötelező piktogramok számának csökkentése érdekében:

a) ha a "GHS01" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS02" és "GHS03" veszélyt jelző piktogramok használata tetszőleges, kivéve azokat az eseteket, ahol e veszélyt jelző piktogramok közül egynél több használata kötelező;

b) ha a "GHS06" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS07"veszélyt jelző piktogram nem használandó;

c) ha a "GHS05" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS07"veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- vagy szemirritáció esetén;

d) ha a "GHS08" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó légzőszervi szenzibilizáció esetén, akkor a "GHS07" veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr, és szemirritáció esetén.

(2) Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több ugyanarra a veszélyességi osztályra vonatkozó veszélyt jelző piktogramot eredményezne, a címkének minden egyes érintett veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia.

Azon anyagok esetében, melyeket a VI. melléklet 3. része tartalmaz, és egyben a II. címben előírt osztályozás tárgyát is képezik, a címkének minden egyes vonatkozó veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia.

Figyelmeztetések (20.cikk)

(1) A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztetést.

(2) Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztetéseket az I. melléklet 2–5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

(3) Ahol a "Veszély" figyelmeztetés szerepel a címkén, ott a "Figyelem" figyelmeztetésnek már nem kell megjelennie.

A figyelmeztető mondatok (21.cikk)

(1) A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztető mondatot.

(2) Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztető mondatokat az I. melléklet 2–5.részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

(3) Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az e részben lévő besorolási tételben az egyes osztályozásokra megadott figyelmeztető mondatot kell használni a címkén, továbbá a (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatokat minden más osztályozásra, amelyet ez a tétel nem tartalmaz.

(4) A figyelmeztető mondatok megfogalmazása a III. melléklet szerint történik

Elsőbbségi elvek a figyelmeztető mondatok esetében (22.cikk)

Ha egy anyag vagy keverék több veszélyességi osztályba vagy egy veszélyességi osztályon belül több felosztásba van besorolva, akkor az osztályozásból származó minden figyelmeztető mondatnak meg kell jelennie a címkén, kivéve, ha a párhuzamosság vagy redundancia nyilvánvaló.

Óvintézkedésekre vonatkozó mondatok (22.cikk)

(1) A címkének tartalmaznia kell a megfelelő, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat.

(2) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok az I. melléklet 2–5. részében szereplő, minden egyes veszélyességi osztály esetében a címkék elemeit jelző táblázatokban meghatározott mondatok közül kerülnek kiválasztásra.

(3) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megválasztása a IV. melléklet 1. részében előírt kritériumok szerint történik, figyelembe véve a figyelmeztető mondatokat és az anyag vagy keverék tervezett vagy ismert felhasználását vagy felhasználásait.

(4) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megfogalmazása a IV. melléklet 2. része

szerint történik.

Elsőbbségi elvek az óvintézkedések esetében (28.cikk)

(1) Ha az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok kiválasztása azt eredményezi, hogy bizonyos óvintézkedésre vonatkozó mondatok nyilvánvalóan feleslegesek vagy szükségtelenek lesznek az adott anyag, keverék vagy csomagolás vonatkozásában, akkor az ilyen mondatokat el kell hagyni a címkéről.

(2) Ha az anyagot vagy keveréket a lakosságnak szánják, a címkén fel kell tüntetni az anyag vagy keverék hulladékként való elhelyezéséről, valamint a csomagolás hulladékként való elhelyezéséről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondatot, kivéve, ha ezt a 22. cikk nem írja elő. Minden más esetben a hulladékként való elhelyezésről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondat nem szükséges, ha nyilvánvaló, hogy az anyag, keverék vagy csomagolás hulladékként való elhelyezése nem jelent veszélyt az emberi egészségre vagy a

környezetre

(3) Egy címkén nem szerepelhet hatnál több óvintézkedésre vonatkozó mondat, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának kifejezése érdekében szükséges.

A címkézési követelményektől való eltérés különleges esetekben (23.cikk)

A címkézésre vonatkozóan az I. melléklet 1.3. szakaszában előírt egyedi rendelkezések alkalmazandók a következők tekintetében:

a) hordozható gázpalackok;

b) propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz tárolására szolgáló gáztartályok;

c) aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagokat vagy keverékeket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok;

d) fémek tömbformában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek;

e) robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából forgalomba hozott robbanóanyagok az I. melléklet 2.1. szakaszában említettek szerint

Alternatív név használatára vonatkozó kérelem (24.cikk)

(1) Egy keverékben előforduló anyagra vonatkozóan annak gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója kérheti az Ügynökségtől, hogy erre az anyagra a legfontosabb funkcionális kémiai csoportokat megnevező kémiai nevet vagy alternatív megjelölést alkalmazzon, ha az anyag megfelel az I. melléklet 1. részében foglalt kritériumoknak, és ha bizonyítani tudja, hogy az anyag kémiai azonosítójának megadása a címkén vagy a biztonsági adatlapon üzleti titkait–különösen szellemi tulajdonhoz fűződő jogát–veszélyezteti.

(9) Ha a keverék szállítója 2015. június 1-je előtt az 1999/45/EK irányelv 15. cikke szerint bizonyítja, hogy a keverékben előforduló anyag

kémiai azonosságának közzététele veszélyezteti üzleti tevékenysége bizalmas jellegét, akkor e rendelet alkalmazásában továbbra is használhatja az elfogadott alternatív nevet.

Kiegészítő információ a címkén (25.cikk)

(1) A címkén a kiegészítő információs mezőben bizonyos mondatokat kell megadni, ha egy veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakaszában említett fizikai tulajdonságokkal vagy egészségre kiható tulajdonságokkal rendelkezik.

Az ilyen mondatok megfogalmazása a II.melléklet 1.1. és 1.2. szakasza és a III. melléklet 2. szakasza szerint történik.

Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az anyagra ott megadott esetleges figyelmeztető mondatokat a címkén szereplő kiegészítő információkkal együtt fel kell tüntetni.

(2) A címkén a kiegészítő információs mezőben szerepelnie kell egy mondatnak, ha a veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a 91/414/EGK irányelv hatálya alá esik. A mondat megfogalmazása e rendelet II. mellékletének 4. része és a III. mellékletének 3. része szerint történik.

(3) A szállító az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő kiegészítő információkat adhat meg a címke kiegészítő információs mezőjében, feltéve, hogy az ilyen kiegészítő információ nem nehezíti meg a 17. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett címkeelemek azonosítását, és ha az további részleteket tartalmaz, továbbá nem mond ellent a fenti elemekben meghatározott információknak, vagy nem ébreszt kétséget azok hitelességével kapcsolatban.

(4) Az olyan kifejezés, mint a "nem mérgező", "nem ártalmas", "nem szennyező", "ökologikus" vagy az osztályozással összhangban nem álló más mondat, mely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés egyetlen anyag vagy keverék címkéjén vagy csomagolásán sem jelenhet meg.

(5) Ha egy anyag vagy keverék osztályozása az I. melléklet 5. része szerint történik,

a) a veszélyt jelző piktogramot nem kell feltüntetni a címkén;

b) a figyelmeztetéseket, figyelmeztető mondatokat és az óvintézkedésre vonatkozó mondatokat a címke kiegészítő információs mezőjében kell feltüntetni.

(6) Amennyiben egy keverék bármilyen veszélyesként besorolt anyagot tartalmaz, a II.melléklet 2. részével összhangban kell címkével ellátni. A figyelmeztető mondatokat a III. melléklet 3. részével összhangban kell megfogalmazni, és a címke kiegészítő információs mezőjében kell feltüntetni.

A címke tartalmazza a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az illető keverék szállítójának nevét, címét és telefonszámát is.

Mentesítések a címkézési, és csomagolási követelmények alól (29.cikk)

(1) Ha egy anyag vagy keverék csomagolása vagy olyan alakú, illetve formájú, vagy annyira kicsi, hogy lehetetlen teljesíteni a 31. cikkben foglalt követelményeket, a címkeelemeket a 17. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban, miszerint a címkét azon tagállam hivatalos nyelvén kell megfogalmazni, ahol az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák –az I. melléklet 1.5.1. szakaszának megfelelően kell megadni.

(2) Amennyiben nem lehet a teljes címkeinformációt az (1) bekezdésben meghatározott módon feltüntetni, a címkeinformációt az I. melléklet 1.5.2. szakaszával összhangban le lehet csökkenteni.

(3) Amennyiben a II. melléklet 5. részében említett veszélyes anyagot vagy keveréket csomagolás nélkül lakossági értékesítésre szánják, mellékelni kell hozzá a 17. cikkszerinti címkeelemek másolatát.

(4) A környezetre veszélyesként osztályozott bizonyos keverékek esetében –amennyiben a környezeti terhelés bizonyíthatóan csökkenne –

az 53. cikkben említett eljárással összhangban felmentés adható a környezetvédelmi címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezések alól, vagy különös rendelkezések határozhatók meg a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatban. E mentességeket és különös rendelkezéseket a II. melléklet 2.része határozza meg.

(5) A Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy készítse el a címkézési és csomagolási

követelmények alóli mentesítések tervezetét, és nyújtsa be azokat a Bizottsághoz

A címkén lévő információk aktualizálása (30.cikk)

(1) A szállító az adott anyag vagy keverék osztályozásának bármely változása esetén gondoskodik a címke minden indokolatlan késedelem nélküli aktualizálásáról, és amennyiben az újonnan felmerült veszély súlyosabb, vagy ha új kiegészítő címkézési elemekre van szükség a 25. cikkel összhangban, figyelembe veszi a változás jellegét az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. A szállítók a 4. cikk (9) bekezdésével összhangban együttműködnek a címkézés indokolatlan késedelem nélküli kiigazításában.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említettektől eltérő egyéb címkézési változtatásra van szükség, a szállító gondoskodik a címke 18 hónapon belüli aktualizálásáról.

(3) A 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv hatálya alá eső anyag vagy keverék szállítója ezen irányelvvel összhangban aktualizálja a címkét.

A címkék rögzítésére vonatkozó általános szabályok (31.cikk)

(1) A címkéket szilárdan rá kell erősíteni az anyagot vagy keveréket közvetlenül tartalmazó csomagolás egy vagy több felületére, és vízszintesen olvashatóaknak kell lenniük, ha a csomagolás a szokásos helyzetében áll.

(2) A címke színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző piktogram jól láthatóan kitűnjön.

(3) A 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemeknek jól láthatóan és letörölhetetlenül kell megjelenniük. Jól ki kell tűnniük a háttérből, és olyan méretűnek és térközűnek kell lenniük, hogy könnyen olvashatók legyenek.

(4) A veszélyt jelző piktogram alakjának, színének és méretének, valamint a címke

méretének meg kell felelnie az I. melléklet 1.2.1. szakaszában előírtaknak.

5) Nincs szükség címkére, ha a 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemek egyértelműen megjelennek magán a csomagoláson. Ilyen esetben az e fejezetnek a címkére alkalmazandó követelményeit kell alkalmazni a csomagoláson feltüntetett információkra.

Az információk helye a címkén (32. cikk)

(1) A veszélyt jelző piktogramoknak, figyelmeztetéseknek,figyelmeztető mondatoknak és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak együtt kell szerepelniük a címkén.

(2) A szállító megválaszthatja a figyelmeztető mondatok sorrendjét a címkén. Azonban –(4) bekezdésre is figyelemmel– minden figyelmeztető mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén. A szállító megválaszthatja az óvintézkedésre vonatkozó mondatok sorrendjét a címkén. Azonban –(4) bekezdésre is figyelemmel– minden óvintézkedésre vonatkozó mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén.

(3) A (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok csoportjait együtt, nyelvek szerinti csoportosításban kell feltüntetni a címkén.

(4) A kiegészítő információkat a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni, és a 17. cikk (1) bekezdése a) –g)pontjaiban meghatározott más címkeelemekkel együtt kell feltüntetni.

(5) A veszélyt jelző piktogramokban történő használatuk mellett színek használhatók a címke más területein is, ha speciális címkézési

követelmények így kívánják meg.

(6) A más közösségi jogszabályokban meghatározott követelményekből eredő címkeelemeket a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni.

Egyedi szabályok a külső csomagolás, a belső csomagolás, és az önálló csomagolás címkézésére (33.cikk)

(1) Amennyiben a csomag külső és belső csomagolásból áll –bármely köztes csomagolással együtt–, és a külső csomagolás a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban megfelel a címkézési szabályoknak, a belső és bármely köztes csomagolást e rendelettel összhangban kell címkével ellátni. A külső csomagolást szintén el lehet látni címkével e rendelettel összhangban. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az ezen rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni a külső

csomagoláson.

(2) Amennyiben egy csomag külső csomagolásának nem kell megfelelnie a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, mind a külső, mind a belső csomagolást –bármely köztes csomagolással együtt– ezen rendelettel összhangban kell címkével ellátni. Azonban ha a külső csomagolás lehetővé teszi, hogy a belső vagy köztes csomagolás tisztán látható legyen, a külső csomagolást nem kell címkével ellátni.

(3) Ha egy önálló csomagolás megfelel a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, az ilyen csomagolást mind erendelettel, mind a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban kell címkével ellátni. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az e rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni.

Besorolási, és címkézési előírások veszélyes anyagokra, és keverékekre.

1.2.1 Címkeelemek mérete, és kialakítása

1.2.1.1. Az V. mellékletben meghatározott veszélyre utaló piktogramok fehér alapon fekete szimbólumok, a jól láthatósághoz kellően széles vörös kerettel.

1.2.1.2. A veszélyt jelző piktogram alakja az egyik csúcsán álló négyzet. A piktogram legalább a harmonizált címke területének egy tizenötödét foglalja el, de a minimális terület nem lehet kisebb, mint 1 cm2.

1 .2 . 1 . 3 . A címke méretei a következők:

A csomag űrtartalma:	Címke méretek (mm):
legfeljebb 3 liter	ha lehet, legalább 52x74 (~A8)
3 liternél nagyobb, de legfeljebb 50 liter	legalább 74 x 105 (~A7)
50 liternél nagyobb, de legfeljebb 500 liter	legalább 105 x 148 (~A6)
500 liternél nagyobb	egalább 148 x 210 (~A5)

Az aeroszol termékek címkézési és jelölési előírásai:

Miért címkézünk géppel?

Sebesség - Bizonyos iparágakban kizárólag a gépi címke felhelyezéssel tudjuk kiszolgálni a folyamatosan növekvő keresletet. Ezen kívül a gyártósorba integrált automata címkézőgépeink tudják csak tartani a lépést a töltőgép, kupakzáró gép, vagy egyéb csomagolástechnikai berendezések termelékenységével.
Esztétika - A kézi címke felragasztással szemben a gépi címkézés nyújtja azt a stabil címkézési pontosságot, amit a mai kor követelményei megkívánnak. Legyen az akár félautomata címkézőgép, vagy automata címkézőgép, biztosak lehetünk abban, hogy a polcra felkerülő termékünkön a címkék minden darabnál egy magasságban lesznek. Természetesen a címkézés pontosságát, és esztétikai megjelenését nagyban befolyásolja a termék csomagolásának felületi kiképzése-térbeli geometriái, a címke anyaga, és a címke ragasztóanyaga.
Stabilitás - A gépi címkézés óriási előnye, hogy a címkézőgép nem fárad el, a címkézőgép az év minden napján, akár éjjel nappal rendelkezésre áll. Megfelelő beállítás mellett az első címke felhelyezésétől a teljes gyártási ciklus utolsó címkéjének felragasztásáig ugyan olyan címkézési precizitást kapunk a berendezéstől. Nagyon fontos, hogy a stabilitás csak megfelelő minőségben legyártott, és folyamatosan karbantarott címkézőgéptől várható el!

A sikeres címkézés alapjai:

Megfelelő kezelő személyzet kiválasztása. Olyan operátorra gondoljunk, aki a címkézőgép finombeállításait el tudja végezni, és ha valamit állít a gépen akkor azonnal tudja, hogy annak a paraméternek a megváltoztatásával milyen folyamatot indít el a címkézőgépen, vagy milyen változást okoz a termék megjelenésén.
Megfelelő csomagolás felkutatása. Alap elvárásnak tűnik, hogy megvan a palackunk, és azt várjuk a címkézőgépünktől, hogy pontosan címkézze fel őket az elsőtől az utolsóig. Azonban kevesen gondolnak bele, hogy ha összehasonlítunk két palackot akkor a címkézés szempontjából jelentős különbségek lehetnek az egyes darabok között. A termék csomagolásának kiválasztásakor fordítsunk kellő figyelmet arra, hogy ne csak esztétikailag, és anyagilag, hanem mértanilag is feleljen meg a kiválasztott üveg, doboz, vagy tasak az elvárásainknak. Mert ha esztétikai elvárást támasztunk a termékünkkel szemben, akkor ennek egyik alapvető feltétele, hogy a termékünk csomagolásának felületi kiképzése, és térbeli geometriái -minden egyes darabnál azonosan- ideálisak legyenek.
Megfelelő címke biztosítása. A címkézőgép akkor tud stabil minőségben címkézni, ha a felragasztandó felületre az optimális címkét választjuk ki. Itt nem csak a címke alakja fontos, hanem a felhasznált anyagok is. Számtalan címke alapanyag létezik, de rendkívül nagy a választék a ragsztóanyagok területén is.
Ideális címkézőgép kiválasztása. A címkézőgépnek a termelési kapacitáshoz, a helyi adottságokhoz, a címkéhez, a termék csomagolásához kell idomulnia a tervezéskor. Sok esetben nem csak egy ürtartalmú, vagy méretű terméket kell címkéznünk egy gépen, hanem többet is. Ilyenkor fontos szempont a címkézőgépek állíthatósága, felhasználóbarát paraméterezhetősége.

Címkék elektrosztatikus feltöltődése.

A sikeres gépi címkézés rendkívül sok apró tényezőtől függ. Ha van egy mérnökileg pontosan, és tudatosan megtervezett gépünk, miért nem sikerül a címke felragasztása, gyűrődés, elcsúszás, és buborékok nélkül? Az elektrosztatikus feltöltődés láthatatlan jelenség, kimutatása műszerekkel bizonyítható.

A félautomata, vagy automata gépi címkézés során gyakori probléma, hogy az öntapadó címke gyűrődik a címkézendő felületen,vagy a kezdeti megtapadás pontatalanul, vagy már gyűrődve történik meg. Ha minden szükséges beállítást megtettünk, ha már minden finombeállítással próbálkoztunk ne felejtsük ellenőrizni a címkék elektrosztatikus feltöltődését. Elektrosztatikus feltöltődés keletkezik a címke felületén, amikor a címke a hordozó szilikon szalagról leválasztásra kerül. A címke felületének feltöltődése miatt a címkét vonzza minden olyan felület, ami ellentétes töltésű, mint a címkénk, és taszítja minden olyan felület, ami ugyan olyan töltésű, mint a címkénk. Ezek a felületek a címke közvetlen közelében tudják kifejteni taszító, vagy vonzó tulajdonságaikat. Ilyen felületek a címke simító kefék, az utólagos címke simítást végző szivacs hengerek, a termék terelő korlátok, de maga a flakon is potenciális hibaforrás lehet, ha nem ellentétes az elektrosztatikus töltöttsége a címkénk töltöttségével. Sajnos az elektrosztatikus töltés mértéke sem mindegy. Ha a flakon magas pozitív töltésű, és címke alacsony negatív töltéssel érkezik a címkézés pillanatában, akkor előfordul, hogy nagyobb sebességgel, és nagyobb erővel kezdi meg a címke a tapadást. E miatt nem csak a címke pozíciójának pontosságát veszíthetjük el, hanem a címke kisimulásakor gyűrődések, és buborékok képződhetnek.

Címke méret meghatározása.